Magyarságkutató Tudományos Társaság
Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület

NAGY FELADATOK SZORÍTÁSÁBAN
Megtartotta a Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz kutatócsoportja az idei első találkozóját

        A Kanizsai Szociográfiai Műhely keretében működő, az MTA Kisebbségkutató Intézete, az Arany János Alapítvány által támogatott, a szabadkai Magyarságkutató Társaság mint akadémiai kutatóállomáshoz szervezésileg kapcsolódó Korpuszcsoport tagjai: dr. Andrić Edit, dr. Hózsa Éva, dr. Rajsli Ilona, dr. Pató Imre, Varga Tünde, dr. Papp György, dr. Molnár Csikós László azért találkoztak hogy a folyó év legsürgősebb feladatait, terveit meghatározzák. Magyarországon egész sorozat könyv készül: Helyesírási, értelmező szótár, idegen szavak szótára, szólás és szinonimaszótár, utónévkönyv, szakszótárak, amelyekbe már a határon kívül élő magyarság szókincsét, nyelvhasználati sajátságait is bele kell építeni, méghozzá igen záros határidővel, de feltáratlan közoktatásunk nyelvi gondjainak állapota, rendszere is.
        Erre vállalkozott a műhely, és ez bizony nem is kevés.

A Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz első nyilvános bemutatkozása

Sajtóvisszhang a bemutatkozásról:

	A Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz vállalkozása (Családi Kör)
	A DÉLVIDÉKI MAGYAR NYELVI KORPUSZ KANIZSAI BEMUTATKOZÁSA (Új Kanizsai Újság)
	Készül a magyar nyelv Kárpát­medencei digitális „szótár''-a (Hét Nap)
	Négyszázmillió szó Digitalizálás a nyelvészetben -- Kanizsán bemutatták a Vajdasági Magyar Nyelvi Korpusz tevékenységét (Magyar Szó)

Bevezető gondolatok a Délvidéki Magyar Nyelvi Korpusz vitafórumának elé

   Készül, gyarapodik a Kárpát-medencei Magyar Szövegtár, épül belőle a magyar nyelvi korpusz, amelynek minden magyar közéleti megnyilatkozás, nyelvi vagy részben nyelvi közlemény szerves része lehet. Ez a szándék, vállalkozás kettős erkölcsi, tudományos vagy közéleti haszonnal kecsegtet: fóruma, színhelye lehetünk a legközvetlenebb, legtömegesebb véleménynyilvánításnak, kifejezésre jut, ható tényezővé válhat minden megnyilatkozó véleménye és mindezt nyelviségi sajátsága szempontjából is értékelhetjük és akár egyfajta közönségszolgáltatót is bejárathatunk általa.
    Ehhez első feladatként égetően időszerű, mindenkit érdeklő témákat kell keresnünk, második feladatként a témák élvonalbeli szakembereinek, személyiségeinek véleményét kell közzé tennünk, az ezzel azonos vagy következő mozzanatban mindenki hozzászólhat, akinek van mondanivalója, kérdése.
    Az 52. Kanizsai Írótábor az idén a nemzeti kultúránk, irodalmunk, a nyelvhasználatunk, nyelvünk globalizáció által befolyásolt sorsát, esélyeit tűzte ki központi témaként, közvetve tehát mindent, ami az elhasonulással, uniformizálódással, felzárkózással, a saját hagyományok elvesztésével, asszimilációval, az Európai Unióhoz csatlakozással, a kisebb beszélőközösségek ebből eredő kizárásával, elszigetelődésével jár együtt, a nyelvi szétfejlődéssel, a globalizáció gazdasági, egzisztenciális hatásával, a divattal, nyelvünk, kultúránk irodalmunk globalizáció melletti, elleni belső integrálódásával, az elszigeteltségből eredő provincializálódással, nyelvhasználati korlátozottsággal, irodalmi elerőtlenedéssel stb.
    Egyszerre a vitafórumunkban sem mozoghatunk a problémák, lehetséges megközelítések teljes szintjén. Kérdés kérdést követ majd, vélemény pedig véleményekkel azonosul vagy ütközik.
    Induljunk hát csak néhány kérdéssel, tézissel:
   Irodalom   Gazdaságtudomány   Néprajz   Szociálpszichológia   Nyelvészet